Thandi az “Emlékek” utcáin

márc 7, 2017 | Történetek

Szöul nemcsak a felhőkarcolók és a modern technológia városa, hanem az élő történelemé is. Legutóbbi portréfotózásunk helyszíne egy egészen különleges világba repített minket: a Koreai Nemzeti Néprajzi Múzeum (National Folk Museum of Korea) szabadtéri kiállítására, az úgynevezett "Street of Memories"-ra (Az Emlékek Utcája).

Modellünk ezen a napon Thandi volt, akinek kisugárzása és neve is különleges történetet hordoz.

A név kötelez: Thandi

Mielőtt belemerülnénk a fotókba, álljunk meg egy pillanatra Thandi nevénél. Ez a dallamos női név Dél-Afrikából, a zulu és xhosa nyelvekből származik. Jelentése igazán szívmelengető: "Szeretett" vagy "Aki mélyen szeret" (a thanda szóból ered, ami szeretetet jelent).

Ez a jelentés tökéletes kontrasztot alkotott a fotózás hangulatával: Thandi modern, vagány, fekete bőrkabátos megjelenése a hűvös eleganciát tükrözte, miközben a neve a melegséget és szeretetet hordozza.

A helyszín: Egy séta a 70-es, 80-as évek Szöuljában

A fotózás hátteréül szolgáló "Street of Memories" a Gyeongbokgung palota területén található Nemzeti Néprajzi Múzeum része. Ez nem csupán egy díszlet, hanem egy aprólékosan rekonstruált utca, amely a koreai mindennapokat idézi meg az 1960-as évektől a 80-as évekig.

A terület elrendezése hűen tükrözi a korabeli városrészeket:

  • Az iskolai folyosó: A mentazöld falak és a jellegzetes ablakkeretek egy régi koreai középiskola hangulatát hozzák vissza – itt készültek azok a képek, ahol Thandi a folyosón és az ablaknál pózol.

  • Hagyományos üzletek: Az utcán sétálva megtalálható egy régi fodrászat, egy képregénykölcsönző (manhwabang) és egy fotóstúdió is.

  • A villamos: A régi sárga-piros villamoskocsi, amelyben Thandi is helyet foglalt az egyik képen, a régi szöuli tömegközlekedés ikonikus darabja, mielőtt a modern metróhálózat átvette volna az uralmat.

A sorozat hangulata

A koncepció a kontrasztokra épült. Thandi fekete bőrkabátja, szaggatott farmernadrágja és magassarkú cipője a mai, modern nőt testesíti meg, aki mintha időutazóként csöppent volna bele a múlt század díszletei közé.

  • A villamosbelső: A faüléseken ülve, a lágy fényekben Thandi arckifejezése egyszerre nosztalgikus és titokzatos.

  • Az iskolai folyosó: A mentazöld falak előtt a fekete szettje élesen kiemelkedik, a természetes fény pedig lágyan rajzolja meg vonásait.

  • A kőlépcső és a régi homlokzatok: A kőtextúrák és a hagyományos koreai faépítészet (Hanok) részletei remek keretet adtak a portréknak, különösen ott, ahol a régi cégtáblák (mint a háttérben látható "Gohyang Sikdang" – Szülőföld Étterem felirat) autentikus koreai atmoszférát teremtenek.

Ez a fotózás is bizonyítja, hogy Szöulban a múlt és a jelen nemcsak megfér egymás mellett, hanem együtt alkot valami újat és izgalmasat.